A 49/2002. (XII. 28.) GKM rendeletnek – a továbbiakban: R. – a kikötők használatának általános szabályairól szóló, hajókat érintő szövegrészei, vékony betűvel a kikötő használatának az üzemeltető által megállapított, és a hajózási hatóság által jóváhagyott helyi szabályainak a szövege.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 85.§ (2) bekezdésének, továbbá a R. 2.§ (1) bekezdésének rendelkezése alapján a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt. az üzemeltetésében levő Keszthelyi Yachtkikötő használatának helyi szabályait – a Nemzeti Közlekedési Hatóság jóváhagyásával – az alábbiakban állapítja meg.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A kikötő használatának általános szabályait a R., helyi szabályait e kikötőrend (a továbbiakban együtt: kikötőrend) tartalmazza.

A kikötőbe történő behajózással a hajó elfogadja és kötelezőnek tartja a kikötőrend rendelkezéseit.

1.2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

A kikötő használatának helyi szabályai alkalmazásában
a) hajó: a kishajó és a csónak;
b) hajószemélyzet [a kishajón]: a hajóokmányba bejegyzett létszámú és képesítésű személyzet;
c) hajón tartózkodó más személy: a hajószemélyzet kivételével a hajóhoz tartozó más személy;
d) tankolás: szénhidrogén üzemanyag készletezése hajóra;
e) tankolásra kijelölt hely: tankolására kijelölt, üzemanyagkút nélküli rakpart;
f) kikötőhely (hajóállás): egy hajó kikötésére és tartózkodására szolgáló, személyeknek a hajóra történő beszállására, illetve onnan történő kiszállására alkalmas kiépített rakpartszakasz a hozzá tartozó vízterülettel (pl. kikötőboksz). Kikötőhelyen ipari munka (4.2. pont) és tankolás nem végezhető;
g) szerelőpart: a hajó vízi szereléséhez (ipari munkák végzéséhez) kijelölt rakpart a hozzá tartozó vízterülettel;
h) daruzó hely: hajó vízre tételéhez, illetve vízből történő kiemeléséhez, mobil daru használatához kiépített rakpart;
i) Charter járat kikötési pontja: ki- és beszállás.
j) Oktatási terület. A déli ponton, déli oldalán 175-180 kikötőhely közt.
k) az a)–k) pontokban meghatározott fogalmak kivételével a kikötő használatának helyi szabályai alkalmazásában a vízi közlekedésről szóló törvényben, a Hajózási Szabályzatban, továbbá a kikötő üzemben tartásáról szóló rendeletben megállapított fogalom-meghatározásokat kell figyelembe venni.

1.3. A KIKÖTŐREND HATÁLYA KITERJED
a) A kikötő partterületére, a mólókra és az ezek által közbezárt vízterületre, valamint az ezeken a területeken található építményekre (a továbbiakban együtt: kikötő);
b) Valamennyi, a kikötőt közvetlenül vagy közvetve használó természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli vállalkozásra és szervezetre, továbbá úszólétesítményre és járműre, aki, vagy amely a kikötő területére behajózik vagy belép (behajt), továbbá a kikötőrendben említett személyekre;
c) Arra az időtartamra, amelyet a kikötőrend a kikötő naptári nyitva tartására a rendeltetésszerű használattal összefüggésben megállapít.
d) A téli hajó tárolóra, amelyet Keszthely város önkormányzatától bérel ideiglenes jelleggel a társaság

1.4. A KIKÖTŐ FÖLDRAJZI ADATAI ÉS ÜZEMELTETŐJE

[TÁBLÁZAT]

1.5. HAJÓZÁST SZABÁLYZÓ JELZÉSEK A KIKÖTŐBEN

Kikötő bejárati jelek:

Nappal:
a) vörös, henger alakú jel, vörös-fehér vízszintesen sávozott oszlopon és
b) zöld, kúp alakú jel, zöld-fehér vízszintesen sávozott oszlopon

Éjszaka:
a) vörös, henger alakú jel, vörös-fehér vízszintesen sávozott oszlopon – Megvilágítva, és
b) zöld, kúp alakú jel, zöld-fehér vízszintesen sávozott oszlopon – Megvilágítva

Folyamatban van a kikötő bejáratánál zöld-piros villogó fény alkalmazására való áttérés a jobb láthatóság és megközelíthetőség érdekében. Alkalmazása a fentiek színtematikája szerint.

1.6. A KIKÖTŐ ÜZEMELTETÉSE, NYITVA TARTÁSA, ÜZEMIDEJE, SZOLGÁLATOK

[TÁBLÁZAT]

1.7. A KIKÖTŐ TÉRSÉGÉNEK VÍZRAJZI ADATAI:

[TÁBLÁZAT]

1.8. A KIKÖTŐ HAJÓZÁSI ADATAI

[TÁBLÁZAT]

1.9. A KIKÖTŐ HELYSZÍNRAJZA

1.10. A KIKÖTŐ ÜZEMELTETŐJÉNEK FELADATAI

A kikötő üzemeltetője gondoskodik a kikötő fenntartásáról és üzemeltetéséről, így különösen:

  • a kikötő használatára vonatkozó helyi szabályoknak a közzétételéről és a kikötőben történő kihelyezéséről, továbbá területe használatára saját hatáskörben megállapított szabályoknak a kihelyezéséről, ezek megtartásáról és megtartatásáról;
  • a kikötő üzemeltetési szabályainak, továbbá a tűzvédelmi, a munkavédelemi, és a környezetvédelemi szabályoknak, valamint területe használatára saját hatáskörben megállapított szabályoknak a kihelyezéséről, valamint a közúti közlekedés szabályainak a kikötő magánútjain való megtartásáról és megtartatásáról; a kármegelőzésről és -elhárításról;
  • a hajózási hatóság átmeneti jellegű rendelkezéseinek (hajósoknak szóló hirdetményeknek és tájékoztatóknak) a kikötőben történő kihelyezéséről;

A kikötő üzemeltetője megbízza az intézkedésre jogosult helyi képviselőjét (a továbbiakban: kikötővezető) az üzemeltetés feltételeinek a biztosítására;

A kikötő üzemeltetője rendkívüli esetben (pl.: veszélyhelyzetben) a kikötővezető útján intézkedhet a kikötőhasználat ideiglenes szabályozására.

2. A KIKÖTŐ HASZNÁLATA

2.1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

R. 5.§ (6) A kikötőben az úszólétesítmények kikötési helyét, továbbá az úszólétesítmények tartózkodási idejét a kikötő üzembentartója határozza meg. Ha az úszólétesítmény vezetője a feltételeknek nem tesz eleget, a kikötő üzemben tartója jogosult – az úszólétesítmény tulajdonosának terhére – az úszólétesítmény átállítását elvégezni.

2.1.1. A kikötőt – figyelembe véve a 2.1.2. és a 2.1.9. pont rendelkezéseit is – olyan kedvtelési rendeltetésű kishajó használhatja, amelynek a hajótesten mért hossza nem haladja meg a 14 métert, üzemképes és – a csónak kivételével – a szükséges érvényes hajóokmányokkal rendelkezik (Hajólevél 2. hajózási zónára, üzemeltetési engedély, stb.).

2.1.2. Az a hajó, amelyik nem rendelkezik érvényes hajólevéllel vagy üzemképtelen (pl. súlyosan sérült, roncs, kiselejtezett), a kikötővezető előzetes hozzájárulásával és biztonsági intézkedései megtartásával használhatja a kikötőt.

2.1.3. A hajó vezetője a kikötőbe behajózás után haladéktalanul köteles jelentkezni – személyi azonosító adatai igazolásával, továbbá (a csónak kivételével) a hajóokmány és a hajó vezetésére jogosító érvényes hajózási képesítése bemutatásával – a kikötővezetőnél, aki a szükséges adatoknak a kikötőnaplóba történt bejegyzésével egyidejűleg meghatározza a hajó kikötési helyét és tartózkodásának engedélyezett időtartamát, továbbá a más hajó részére esetleg szükséges helyadás időpontját.

A már bejelentkezett hajó vezetőjét a hajó vezetésére jogosító képesítése és a hajólevél bemutatásának kötelezettsége alól – kérelmére – a kikötővezető mentesítheti.

2.1.4. A hajó indulási szándékát vezetője a kikötő elhagyása előtt köteles bejelenteni a kikötővezetőnek, illetve a kikötői szolgálatnak (pl. portaszolgálatnak).

2.1.5. Hajó csak a részére kijelölt kikötőhelyen és a kikötőrendben megállapított módon köthet ki (2.2.2. pont).

2.1.6. A hajó vezetőjének (üzemeltetőjének vagy tulajdonosának), személyzetének, továbbá a hajón tartózkodó más személynek meg kell tartania a vízi közlekedés szabályait, a tűz-, a munka- és a környezetvédelmi szabályokat, valamint a kikötő üzemeltetőjének saját hatáskörében megállapított egyéb, a területe használatára vonatkozó és a kikötőben közzétett (kihelyezett) szabályait, bármilyen jogcímen is használják a kikötőt.
2.1.7. A hajó vezetőjének (üzemeltetőjének vagy tulajdonosának) figyelemmel kell kísérnie az illetékes szervek közleményeit (Hajósoknak szóló hirdetmény és tájékoztató, időjárás- és vízállásjelentés, meteorológiai viszonyok jelzése stb.), tudomásul véve teljes felelősségüket, ha e kötelezettségük teljesítésének elmulasztása miatt kárt okoznak vagy kárt szenvednek.
2.1.8. A kikötővezető jogosult egy vagy több hajó kijelölt helyét felcserélni, ha azt a kikötő vagy a hajózás biztonsága indokolja, illetve ha az egyéb ok miatt szükséges. A hajó vezetője, üzemeltetője vagy tulajdonosa köteles a hajóállítást elvégezni.

2.1.9. A kikötőt – jelentkezési kötelezettsége teljesítésével (2.1.3. pont) – ideiglenesen használhatja az a hajó:
a) amelynek személyzete vagy a hajón tartózkodó más személy, sürgős orvosi ellátásra szorul;
b) amelyet közvetlen veszély fenyeget; a vihar elől menedéket kereső hajó a vihar elmúltát követő legfeljebb egy óra időtartamú tartózkodásra, továbbá
c) a 2.1.3. pontban előírtaktól eltérően kizárólag a hajóazonosító jelének és tulajdonosa (üzembentartója) nevének közlésével a közlekedéshatósági, a vízi rendészeti, a mentő, a vámrendészeti, a veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feladatokat ellátó hajó jogszabályban előírt feladatai ellátásának időtartamára.

R. 6.§ (8) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való behajózást, illetőleg a ki-kötőben való tartózkodást olyan úszólétesítmény részére:
a) amelyet elsüllyedés veszélye fenyeget, kivéve, ha gyors beavatkozással az elsüllyedés veszélye elhárítható;
b) amelyen tűz keletkezett vagy tűzeset alapos gyanúja áll fenn;
c) amely a hajózás rendjét és biztonságát, a hajóforgalom zavartalanságát vagy a kikötő igénybevételét egyéb okból veszélyezteti, illetőleg akadályozza.
(9) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való belépését, illetőleg az ott-tartózkodást olyan személy számára, aki a kikötőben a rend és biztonság megtartása érdekében meghirdetett magatartási szabályokat megsérti.

2.1.10. A kikötővezető megtilthatja hajónak a kikötőbe történő behajózását, a kikötőhasználatot, valamint személynek a kikötőben tartózkodását, amely, vagy aki a kikötőrend előírásait figyelmeztetés ellenére megszegi; így különösen:
a) jelentkezési kötelezettségét (2.1.3. pont) nem teljesíti;
b) a kikötővezető engedélye nélkül tartózkodik a kikötőben;
c) ha a hajót a közvetlen elsüllyedés veszélye fenyegeti, és ez által fennáll a kikötő, kikötőrész vagy kikötőhely elzárásának a veszélye;
d) a hajóra megállapított biztonsági intézkedéseket (2.1.2. pont) vagy az egyéb szabályokat megszegte.

2.1.11. A (2.1.10.) pontban említett és szükségessé vált figyelmeztetés vagy tiltás – amelyet a kikötővezető egyidejűleg a kikötőnaplóba bejegyez – szóban is közölhető a hajó vezetőjével (üzemeltetőjével vagy tulajdonosával). A behajózás megtiltása esetén a hajó nem hajózhat be a kikötőbe, illetve a felszólításra köteles azt haladéktalanul elhagyni. Személy kikötőben tartózkodásának megtiltása esetén az érintett hajó vezetője haladéktalanul köteles a személy felé a felszólításnak megfelelően intézkedni. Amennyiben a hajó a felszólításra nem hagyja el a kikötőt, a kikötővezető jogosult azt a tulajdonos (üzemeltető) terhére eltávolítani.

2.2. KIKÖTŐRÉSZEK, KIKÖTŐHELYEK ÉS KIKÖTŐESZKÖZÖK HASZNÁLATA

R. 6.§ (1) Kikötőben az úszólétesítményeket a részükre kijelölt helyre és biztonságosan kell kikötni úgy, hogy a többi úszólétesítmény műveletezését a kikötés a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Nyíltvízi kikötőben a felgyülemlett uszadékot az üzemben tartónak – az ott tartózkodó úszólétesítmények esetében a személyzetnek – el kell távolítania.

(2) A kikötőben kijelölt hajóálláson csak a használatbavételi engedélyben meghatározott számú úszólétesítmény vesztegelhet.
(3) A kikötő vízterületén csak a műveletezéshez és a kormányképesség megtartásához szükséges sebességgel (illetőleg géperővel) szabad közlekedni. Úszólétesítmények műveletezése során a kikötő berendezéseinek, eszközeinek, valamint a veszteglő úszólétesítmények védelme érdekében kerülni kell a káros szívóhatást és hullámkeltést.
(4) A kikötőköteleket úgy kell rögzíteni a kikötőeszközökhöz, hogy az más úszólétesítmény kikötését, műveletezését ne akadályozza.
(5) Kikötői műveletezéskor sem az úszólétesítmény oldalsíkjából, sem pedig a partfal síkjából – az ilyen módon engedélyezett berendezések kivételével – nem állhat ki semmiféle akadály (rakodó berendezés, csúszda stb.).
(6) A kikötő partterületén a kikötésre szolgáló berendezéseket, a közlekedési utakat, vasúti és darupályákat szabadon kell hagyni.
(7) Charter járatok a déli ponton, déli oldalán (175-180 pontig). az utasforgalom részére megfelelő, biztonságos módon ki kell alakítani. Biztonságos forgalmi utat kell biztosítani.

2.2.1. A hajó szakszerű kikötéséről annak vezetője, üzembentartója vagy tulajdonosa köteles gondoskodni úgy, hogy az a veszteglés időtartama alatt más hajóban, műtárgyban, kikötői berendezésben kárt ne okozhasson.

2.2.2. A partszakaszok rendeltetés szerinti felosztása:

  • B-jelű rakpart (hossza 14,0 m): szerelőpart, daruzó hely mobil daruval és tankolásra kijelölt hely. A hajókat a kikötővezető engedélye szerint, a rakparttal párhuzamosan kell kikötni.
  • C -jelű vendégmólók: kikötésre szolgáló mólók. A hajókat a kikötőhelyeken középsíkjukkal a mólóra merőlegesen kell kikötni.

2.2.3. Hajó a kikötéshez és műveletezéshez csak kikötő berendezést – kikötőbakot, kikötőkarikát, kikötőcölöpöt vagy kikötőbóját – vehet igénybe, horgonyát vagy az azt helyettesítő eszközt még ideiglenesen sem használhatja. Kikötőbója elhelyezéséhez a kikötővezető előzetes engedélye szükséges.

2.2.4. A kikötő olyan partszakaszán, amelynek használatáról a kikötőrend nem rendelkezik, hajó csak a kikötővezető engedélye szerint — a hely, az időtartam és a kikötés módjának meghatározását követően — nappal és ideiglenesen vesztegelhet.

2.2.5. A B-jelű partszakaszt – kivéve, ha a kikötővezető másként rendelkezik – szabadon kell hagyni.

R. 6.§ (12) Az üzemen kívül helyezett és a nyilvántartásból törölt úszólétesítmény felügyeletéről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ilyen úszó létesítményen, az őrön vagy ügyeleti szolgálatot ellátó személyen kívül más nem tartózkodhat.

2.2.6. Az üzemen kívül helyezett, a hajózási hatóság nyilvántartásából törölt, továbbá a 2.1.2. pont szerint engedélyezett hajó felügyeletéről, azon az őr vagy ügyeleti szolgálat ellátásáról – megállapodás alapján – a kikötő üzemeltetője is gondoskodhat.

2.3. KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

R. 22.§ (3) Sólyapályát megközelíteni, illetve elhagyni csak a biztonságos műveletező képesség megtartásához szükséges legkisebb sebességgel lehet.

2.3.1. Vitorlás hajó, amelynek hajótesten mért hossza a 4,5 méter meghaladja, a kikötőben vitorlával hajtva nem közlekedhet.

2.3.2. Csónak vezetését oktatni és gyakorolni a kikötőnek csak a kikötővezető által esetenként kijelölt vízterületén, nappal szabad.

3. A HAJÓ VEZETŐJÉRE, SZEMÉLYZETÉRE, A HAJÓN TARTÓZKODÓ MÁS SZEMÉLYRE, TOVÁBBÁ A KIKÖTŐ SZEMÉLYZETÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

R. 7.§ (1) Rendkívüli események bekövetkezésekor az úszólétesítmények személyzete, valamint a kikötő dolgozói kötelesek
a) a hajózási létesítmény üzemben tartóját haladéktalanul értesíteni, intézkedésre jogosult szervezetek felé bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni,
b) az elsődleges intézkedéseket megtenni és az emberélet veszélybe kerülése esetében a veszélyhelyzet elhárításában, a továbbiakban is közreműködi, a tűz oltásához szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátani,
c) a kárelhárítást végző szervek megérkezéséig betartani a létesítmény üzemben tartójának kár- és veszélyelhárításra, különös tekintettel az életveszély elhárítására vonatkozó utasításait.

3.1. A hajó vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a személyzet és a hajón tartózkodó más személy a kikötőrend előírásait megismerje és megtartsa.

3.2. Rendkívüli esemény (pl.: ember egészségét, testi épségét vagy életét fenyegető veszély; tűz hajón vagy a kikötőben; vízbehatolás hajóba; stb.) bekövetkezésekor a kikötőszemélyzet, továbbá a hajók személyzete, valamint a hajókon tartózkodó más személyek is kötelesek:

  • a kikötővezetőt vagy a portaszolgálatot haladéktalanul értesíteni és az intézkedésre jogosult szervezetek felé bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni;
  • emberélet veszélybe kerülése esetén a veszélyelhárításban közreműködni;
  • a kárelhárítást végző szervek megérkezéséig a kikötővezető veszély- és kárelhárításra vonatkozó utasításait betartani.

4. TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK, TILALMAK, TŰZ ÉS VÍZSZENNYEZÉS ELLENI VÉDELEM, FELELŐSSÉG

R. 4.§ (4) Hajózási létesítmény területén olyan személyek végezhetnek munkát, akik nem állnak szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a biztonságos munkavégzésre hátrányosan ható szer befolyása alatt.

4.1. A kikötő területén, továbbá a kikötőben tartózkodó hajón vagy annak felhasználásával nem folytatható olyan gazdasági vagy szakmai tevékenység, amelyet a kikötő üzemeltetője előzetesen nem engedélyezett.

R. 6.§ (11) A kikötőben az úszólétesítményen átépítési, felújítási, javítási munkát a kikötő üzembentartójának engedélyével, a géphajók főgépeinek próbajáratását pedig a kikötő üzembentartója által meghatározott feltételek mellett szabad elvégezni. Fenti tevékenységek nem veszélyeztethetik a kikötőben tartózkodó más úszólétesítmény veszteglését, műveleteit.

4.2. Hajón ipari jellegű munka (átépítés, felújítás, javítás, hajóbontás, stb.) csak a kikötővezető engedélye szerint, a munka jellegének megfelelő, erre kijelölt területen (pl. szerelőpart) végezhető. Ha az adott munka vagy annak egy része tűzveszélyes tevékenységnek minősül, az engedélyesnek meg kell tartania az adott tevékenységre vonatkozó tűzmegelőzési előírásokon kívül a kikötővezető által esetenként meghatározott biztonsági előírásokat is.

4.3. Hajó belsőégésű fő- vagy segédmotorját üzemeltetni a kikötőből történő kihajózás, illetve az oda történő behajózás kivételével tilos. Belsőégésű motor próbajáratása csak a kikötővezető által esetenként engedélyezett kikötőterületen és feltételekkel végezhető.

R. 4.§ (5) Tilos a hajózási létesítmény területén:
a) minden olyan tevékenység és magatartás, amely más személyek vagy a létesítmény üzemeltetésének biztonságát veszélyezteti, illetve környezeti szennyezést (pl. vízszennyezést) okozhat,
b) olajat, olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét, valamint szilárd vagy folyékony hulladékot a gyűjtőhelyen kívül elhelyezni,
c) fényforrást olyan módon használni vagy elhelyezni, hogy az a vízi közlekedést zavarja,
d) fürdeni, továbbá az üzemben tartó engedélye – és az általa előírt biztonsági intézkedések betartása – nélkül búvárkodni.

R. 5.§ (9) A kikötő területén az úszólétesítményekről kommunális szennyvíz (pl. WC, mosogatóvíz) vízbe eresztése tilos.
(10) Az úszólétesítményen és a kikötő partterületén keletkezett hulladékot a kikötő erre a célra kijelölt helyén kell elhelyezni.

4.4. Tilos a hajózási létesítmény területén

  • az ipari jellegű munkavégzés (4.2. pont, 4.17. pont) – kivéve a közvetlen veszély elhárítása érdekében végzett munkát -, valamint belsőégésű motor próbajáratása 20 és 07 óra között;
  • a hajó személyzetének engedélye (jelenléte) nélkül a hajót, továbbá annak kikötőeszközeit megérinteni, a hajóra fellépni;
  • olyan emelőgépet vagy emelő-berendezést használni, amelynek az üzemeltetését előzetesen a kikötővezető nem engedélyezte;
  • engedélyezett emelőgépet és emelő-berendezést az ehhez szükséges érvényes képesítés nélkül kezelni, továbbá teheremelésnél kötözéssel olyan személyt megbízni, aki az ehhez szükséges érvényes képesítéssel nem rendelkezik;
  • az elektromos hálózatot a kikötővezető engedélye nélkül igénybe venni, szabványoknak nem megfelelő csatlakozást létrehozni, illetve ilyen berendezést üzemeltetni;
  • a hajónak azokat a berendezéseit – vécét, zuhanyozót, mosdót, konyhai mosogatót stb. – használni, amelyek nem tartoznak a hajó zárt szennyvíz-rendszeréhez;
  • a hajóról a partra rakott berendezéseket, felszereléseket, eszközöket, tárgyakat és anyagokat a szükséges időn túl a kikötő területén hagyni;
  • a kikötő mentőeszközeit és az azokhoz vezető utat eltorlaszolni;
  • a kikötő vízterületén kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehet horgászni, halászni, úszóeszközt elhelyezni, továbbá az engedély nélküli könnyűbúvár-tevékenységet végezni.

4.5. Hajón a háziállatot állandó felügyelet alatt kell tartani, tilos azt szabadon engedni vagy úsztatni a kikötőben. Kutyát csak pórázzal és szájkosárral, macskát és egyéb háziállatot csak zárt hordozó-szerkezetben (pl. ketrecben, kalickában) szabad átvinni a kikötő partterületén és a mólókon.

4.6. A hulladékolajnak, a fáradt kenőanyagnak és olajnak, az egyéb olaj, illetve kenőanyag tartalmú hulladéknak (pl. használt olaj és levegőszűrő, törlőgyapot, kenőanyag és olaj üres edényezte), az elhasznált akkumulátornak és szárazelemnek a hajón történő összegyűjtéséről és biztonságos kezeléséről, ezeknek, továbbá a kommunális szennyvíznek, a fenékvíznek/ és egyéb – a 4.5. pontba nem tartozó – szilárd és folyékony hulladéknak a kikötő területéről történő biztonságos elszállításáról a hajó vezetője, üzemeltetője vagy tulajdonosa köteles gondoskodni.

4.7. A háztartási szemétnek, valamint a 4.6. pontban nem említett egyéb hulladéknak a hajón történő összegyűjtéséről, biztonságos kezeléséről és a kikötőben a megjelölt gyűjtőhelyre történő megfelelő szállításáról a hajó vezetője, tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles gondoskodni.

R. 22.§ (2) Az úszólétesítmény kiemelése, vízre bocsátása a sólyapálya üzemben tartójának irányítása alatt végezhető.

4.8. A sólyapálya (hajócsúszda) használatával összefüggő munkákat a kikötővezető vagy az általa megbízott kikötői dolgozó irányítja (munkavezető), aki felelős a sólya üzemeltetésének rendjére vonatkozó általános előírások megtartásán kívül a munkavégzés technológiájának és rendjének, továbbá a munkabiztonsági és szakmai szabályainak a megtartásáért is. A munkában résztvevő személyek, továbbá a hajóhoz tartozó személyek köteles végrehajtani a munkavezetőnek hatáskörében adott utasításait.

R. 4.§ (8) Úszólétesítmény üzemanyaggal történő feltöltése alatt az általános tűzvédelmi előírások megtartásán kívül az üzemanyagtöltés helyétől számított 50 m távolságon belül tilos:
a) az úszólétesítményen és a csatlakozó partterületen a dohányzás és a nyílt láng használata,
b) szikraképződést okozó gép, berendezés, tárgy használata.
(9) Úszólétesítmény zárt üzemanyagtartályain kívül – tartalékolás céljából – szénhidrogén üzemanyagot csak jól lezárt, erre a célra készült és felborulás ellen megfelelően rögzített szabványos fém tárolóedényben szabad tárolni.

R. 6.§ (13) Üzemanyagot vételezni kizárólag a kikötő erre a célra kijelölt helyén szabad. Tilos folyékony üzemanyagot vételezni olyan úszólétesítményen, amelyen utasok tartózkodnak (kivéve a zárt rendszerű üzemanyagtöltést), illetőleg rakodást végző hajón keresztül.

4.9. Szénhidrogén üzemanyag, kenőanyag és olaj – mennyiségüktől függetlenül – a kikötőben csak az erre kijelölt területen, a kikötővezető előzetes engedélyével tárolható.

4.10. Tankolni – beleértve a tartalék üzemanyag tankolását is [R. 4.§ (9) bekezdés] – csak a tankolásra kijelölt helyen szabad.

4.11. A tankolás befejezését követően a hajó köteles haladéktalanul szabaddá tenni a tankoló helyet.

4.12. Hajón tartalék kenőanyagot és olajat tárolni csak jól lezárt, erre a célra készült (pl. kereskedelmi csomagolás), felborulás ellen megfelelően biztosított, kiöntőnyílásával felfelé fordított tárolóedényben szabad.

4.13. Tankoláskor – az általános tűzvédelmi előírások megtartása mellett is – tilos a hajón

  • a személyzeten kívül más személynek tartózkodni,
  • fűtő- és főzőkészüléket (spiritusz-, gáz- stb. tűzhelyet) üzemeltetni;

4.14. Az R. 4.§ (8) bekezdésében és a 4.13. pontban említett tilalmak megtartásáról (pl. más hajók figyelmének felhívása a tankolásra és az abból következő tilalmakra) a tankolás megkezdése előtt és alatt a tankoló hajó vezetője köteles gondoskodni.

4.15. A hajó motorjának üzem behelyezése előtt, tűzmegelőzés céljából:
– ellenőrizni kell a hajó fenékterét és a kiszivárgott szénhidrogén üzemanyagot el kell távolítani;
– gondoskodni kell a motortér és a hajó belső tereinek hatékony kiszellőztetéséről;
– meg kell győződni az elektromos berendezések, vezetékek megfelelő állapotáról.

4.16. A külmotorral felszerelt hajó vezetője köteles a motorhasználat után közvetlenül az üzemanyag-vezeték csövét a motorról lekapcsolni.

4.17. A külmotort csak a hajóba történt beemelése után szabad megbontani, ha a tervezett javítás szénhidrogén üzemanyagnak vagy a kenőolajnak a kifolyásával (vagy más módon történő kijutásával) és ez által a természet vagy a környezet szennyezésével járhat.

4.18. Betárolt hajón vagy hajóban [5.1. pont k) alpont] tilos külmotort, mobil üzemanyag tartályt, üzemanyag-tároló edényt (4.12. pont) tárolni.

4.19. Hajón csak elmozdulás ellen megfelelően biztosított főző- és fűtőkészülék (spiritusz-, gáz- stb. tűzhely) üzemeltethető. A készülékeket a használatkor állandó felügyelet alatt kell tartani.

R. 4.§ (7) Abban az esetben, ha a partra, az úszólétesítményre vagy a vízfelszínre szénhidrogén ömlött, az üzemben tartó haladéktalanul köteles a kárelhárítást megkezdeni úgy, hogy az a legalkalmasabb legyen a kár enyhítésére és behatárolására, továbbá köteles erről a közelben lévő úszólétesítmények személyzetét tájékoztatni.

4.20. Ha a kikötő vízterületére, a mólóra vagy a partterületre szénhidrogén-üzemanyag ömlött, erre figyelmeztetni kell a hajókon levő személyeket, meg kell tiltani a dohányzást és a nyílt láng használatát, haladéktalanul értesíteni kell a kikötővezetőt és meg kell kezdeni a kárelhárítást.

4.21. Az üzemanyagnak vízterületre történt kiömlése esetén a közvetlen kárelhárítást végző személyeken kívül tilos más személynek a hajókon tartózkodni.

4.22. Tűz, környezet- vagy vízszennyezés esetén:

  • értesíteni kell haladéktalanul a kikötővezetőt vagy a portaszolgálatot, tűz észlelésekor azonnal a tűzoltóságot is;
  • meg kell tenni minden olyan intézkedést, amely legalkalmasabb a káresemény behatárolására, csökkentésére, gondot fordítva a hajókon tartózkodó személyeknek a riasztására, illetve tájékoztatására;
  • a hajókon tartózkodó személyeknek – a kárelhárítást végző szervek megérkezéséig – alkalmazkodni kell a kikötővezető utasításaihoz, amit a biztonság fenntartása, a védekezés irányítása és a kárelhárítás érdekében ad;
  • a kikötővezető jogosult a tűzzel sújtott hajó kikötőből történő eltávolítására a nagyobb kár elhárítása érdekében.

4.23. A 4.20., és4.22. pont szerint szükséges azonnali intézkedések megtétele a veszélyt észlelő személy feladata.

4.24. A kikötő üzemeltetője nem vállal felelősséget a kikötő használatáért, az esetleges (rongálás, tűz-, jég-, lopás- stb.) károkért, amely akár a kikötő területén, akár a hajó fedélzetén következett be.

4.25. A kikötőrendnek a hajó személyzete és a hajón tartózkodó más személyek részéről történő megtartásáért a hajó vezetője felel. A vezető a kikötőrendben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért közvetlen felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy azt a hajó személyzete vagy a hajón tartózkodó más személy okozta.

4.26. Aki a kikötő használata közben kárt, környezet- vagy vízszennyezést (a továbbiakban együtt: kár) okoz, köteles azt a kikötővezetőnek bejelenteni. A kárrendezéshez a kárt okozó személy és a hajó vezetője (4.25. pont) köteles rendelkezésre állni.

4.27. A védekezés, a kárelhárítás, illetve a kárenyhítés következtében szükségessé vált beavatkozások költsége a felelős személyt terheli a kikötő műtárgyaiban, berendezéseiben és eszközeiben, valamint harmadik személynek okozott kár megtérítésén túl.

5. SZOLGÁLATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

5.1. BÉRLETI VISZONY ALAPJÁN BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLATOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK:
a) kikötővezető (kikötőmester) szolgálat,
b) portaszolgálat
c) hajózási információk (hajósoknak szóló hirdetmények és tájékoztatók);
d) kikötőhely, szerelőpart, tankolásra kijelölt hely, és daruzó hely használat;
e) ivóvíz, ivóvíz szolgáltatás kikötőhelyen;
f) villamosenergia-szolgáltatás kikötőhelyen;
h) nyilvános telefon;
i) WC használat, kémiai-vécétartály ürítő hely használat;
j) háztartási szemét gyűjtőhely;
k) hajótárolás nyílt téren és vízen;

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Ez a kikötőrend a Központi Közlekedési Felügyelet Hajózási Felügyelet kikötőrendet jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedésének napján lép hatályba.

7. TÖRVÉNYI HIVATKOZÁSOK

  • 2000. évi XLII. törvény
  • 49/2002. (XII.28.) GKM r.
  • 39/2003.(VI. 13.) GKM r.
  • 50/2002. (XII. 29.) GKM r.
  • 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes r.
  • 46/2001. (XII. 27.) BM r.
  • 4/2001 (II.23.) KöM r.